XLV. TÁNCHÁZTALÁLKOZÓ • Dátum: 2026. április 24–26.
  Hungarian (Magyar)  English (United Kingdom)
 

Megvalósult a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával

728x90 SZRT SzokincsExtra Termekcsalad SJ STATIC
lutri mobil
 
Könyvbemutató 
2026. április 25. szombat, 10.00–10.45 • Kodály Zoltán terem

Házigazdák:
  • Igyártó Gabriella – Magyar Örökség díjas, MMA köztestületi tag
  • Szerényi Béla – MMA Népművészeti tagozat vezetője

Motívumok meséje – gyöngy, tojás, festett bútor

A program során betekintést nyerhetünk abba, hogyan mesélnek a motívumok – hogyan hordoznak üzenetet, hitet és hagyományt generációkon át.

🔹 Kiss Gabriella
Kalotaszeg gyöngyös pártái
A kalotaszegi gyöngyékszerek és párták díszítő- és szimbolikus világának bemutatása

A Kalotaszeg gyöngyös ékszereit összefoglaló sorozat második részeként jelent meg a pártákat leíró/bemutató kötet, mely az 1850-es évektől kezdődően napjainkig mutatja be a tájegységen viselt fejdíszek jellegzetességeit. 

A kötet hiánypótló és alapos feldolgozása a kalotaszegi pártaviselés múltjának és jelenének. A tanulmány nem csupán egy viseleti darabot mutat be, hanem annak társadalmi, rituális és közösségi jelentőségét is feltárja, különös tekintettel a nagylánnyá válás folyamatára. A párta a lányviselet legszebb darabja, mely az eladó lányok sorába való bekerülés jelképe. 

A szerző átfogó történeti ívet rajzol fel az elmúlt mintegy 150 év változásairól, múzeumi darabok, datált tárgyak és helyi gyűjtések összehasonlító vizsgálatával. Kiemelt értéke a közel negyven kalotaszegi falu pártaviselési szokásainak részletes elemzése, amely bemutatja a regionális eltéréseket, a formai és díszítésbeli változásokat.

Külön figyelmet érdemel a gyöngytípusok rendszerezett bemutatása – formájuk, méretük, színviláguk, gyártásuk és koronkénti divatjuk ismertetése –, amely nemcsak néprajzi, hanem tárgy- és anyagismereti szempontból is értékes részlet. A munka emberközelivé válik azáltal, hogy a pártakészítő asszonyok – a hajdani „pártacsinálók” – szerepét és tudását is reflektorfénybe állítja, megőrizve emléküket a jövő számára.

A kiadvány tudományos alapossága, forrásgazdagsága és részletessége révén méltó ajánlásra mindazok számára, akik a népi viselet, a tárgyi kultúra, valamint a kalotaszegi hagyományvilág iránt érdeklődnek. Jelentős hozzájárulás a magyar néprajzi kutatásokhoz, és egyben értékmentő munka, amely segít megérteni és tovább örökíteni e különleges kulturális örökséget.


445af55f d907 4f21 9d9c 7179747ef4e0 BNT 2806 20250628 141106

🔹 Berecz L. Zsuzsa
Festett rózsák hagyománya Matyóföldön
Tradíció és megújulás egy élő örökség tükrében

Múltunk színes ékköve. Mezőkövesd páratlan népművészetéről elsőként ez jut eszünkbe. A „matyó város” híres viseletét, gyönyörű hímzéseit már 19–20. század fordulóján fölfedezték, és lassacskán virágdíszes festett bútorai is figyelmet kaptak. A Berecz L. Zsuzsa elhivatott munkájának eredményeként létrejött könyv a bútorfestésről szól, a kövesdi lakáskultúra hiteles történetébe ágyazva.

A remek képekkel illusztrált, igényes kötetből az Olvasó megismerheti a település, a népi építészet és a házak belvilágának több évszázados alakulását, Balassa M. Iván tollából, archív fotókkal, térképekkel.

E lapokon újra megjelenik K. Csilléry Klára 1973-ban publikált bútortanulmánya, a téma első részletes feldolgozása. A néprajztudós rávilágít a Gömörben ácsolt ládák és a miskolci festőasztalos műhelyek szerepére a mezőkövesdi otthonok berendezésében. A korszerű és feltáró kutatás folytatásra vár.

A nagyívű nyomtatott mű második fele, miként alcíme, a „Tradíció és megújulás…” jelzi, a folklorizmus területére kalauzol, és számot ad a díszes örökség megőrzéséről és a bútorfestés újjáélesztéséről. 

Berecz L. Zsuzsa írása fényt vet az 1951-ben alapított Matyó Népművészeti és Háziipari Szövetkezet működésére, az 1966-ban elindított festett népi bútorok előállítására. Méltatja Kovács András és Szabolcs fia, a népművészet mesterei mintaadó tevékenységét. A szerző és szerkesztő jelentős helyet szentel az általa 1991-ben szervezett Matyó Népművészeti Egyesület sokágú funkciója és alkotóműhelyei bemutatásának. Külön alfejezetekben, oktató módon, foglalkozik a hímes bútor készítési technikáival, motívumaival, az ornamentika szerkesztésével, valamint e dísztárgyak és a mai lakáskultúra viszonyával.

A festett rózsák hagyománya Matyóföldön című könyv szép, hasznos és szerethető. Múltunk és jelenünk ékes tanúja. Melegen ajánlom Mindenkinek.

borito matyo 8

🔹 Jókainé Gombosi Beatrix
A feltámadás üzenete
A húsvéti tojás szerepe a moldvai csángómagyaroknál

Jókainé Gombosi Beatrix néprajzkutató tudományos ismeretterjesztő könyvében a moldvai csángómagyarok húsvéti szokásain keresztül a tojás szimbolikus jelentőségére világít rá a különböző rítusokban. A gazdagon illusztrált kiadvány művészi fotóit a marosvásárhelyi Nagy Botond készítette. A verestojás eredetmonda változatain túl a húsvéti kórindálás, a mátkázóvasárnapra borcskeserűvel kifehérített tojások szimbolikus jelentőségét is megismerhetjük. Az album gyakorlati útmutatót is tartalmaz a növényi festékekkel veresítéshez, a húsvéti kókenya sütéséhez, a kórindabot faragásához, s közel 100 darabos mintagyújteményt közöl a tojásírás elsajátításához.

A kötetet Harangozó Imre és Sándor Ildikó lektorálták, a Magyar Művészeti Akadémia támogatásával valósult meg.
Tipográfia és a borító tervezése: Arany Imre - Layout Factory
Kiadta: INVICTUS Művészeti Kft., Tahitótfalu, 2025
Nyomda: Alföldi Nyomda Zrt.
270x210cm, 160 oldal, keményfedeles, védőborítóval 

mockups-design.com mockups-design.com