2026. április 25. szombat, 14.00–18.30 • Kodály Zoltán terem
Szerkesztő: Árendás Péter
Háziasszony: Tari Dorottya
Az „Ókútból friss víz” gondolata a 2017-es Táncháztalálkozón kezdődött Borbély Mihály és barátai koncertjével, majd azóta már többórás koncertsorozattal valósul meg, a Táncház Alapítvány rendezésében.
A közönség nyitottsága és érdeklődése megerősített bennünket abban, hogy a pódiumon helye van az archaikus népzenei, a klasszikus zenei, a világzenei és az etno-jazz felőli megközelítésnek egyaránt. Főként, ha olyan invenciózus alkotók és előadók adják az egésznapos sorozatot, akik koncertjeikkel képesek megteremteni az „itt és most” élményét. (Berán István)
A program a Nemzeti Kulturális Alap és a Halmos Béla Program támogatásával valósul meg.
14.00–14.40 „Alföldi lakodalmak élő hagyományai" – Heit Lóránd zenekarának 10 éves jubileumi koncertje
Heit Lóri és zenekarának ötlete 2016 decemberében fogant. A banda idén ünnepli 10. jubileumát. A sok közös mulatozást követően fogalmazódott meg az ötlet, hogy életre kellene hívni egy népzenei koncerteket muzsikáló együttest. A hirtelen támadt ötletet próbák, majd széleskörű színpadi felkérések követték. Heit Lóri és zenekara a magyar népzenés hagyományok sokszínűségét viszi színpadra, ahol pajzán népdalok, hallgatók, csárdások és frissek, a karácsonyi ünnepkörhöz kapcsolódó adventi muzsikák szólalnak meg, de mindenekelőtt kiemelt szakmai hangsúlyt fektetnek a még élő alföldi lakodalmas hagyományokra.
Közel 40 év néprajzi gyűjtései, ugyanakkor Gyönyörű Zsigmond gyakorlati tapasztalataira támaszkodva született meg az az esszenciális kivonat, ami hiteles képet mutat a jelen emberének az alföldi lakodalmak hagyományairól. A színpadi koncerten lakodalmas szokás dallamok, vőfélyrigmusok, falusi anekdoták, valamint vonós zenekari hagyományok következnek. A műsor zenei koncepcióját a legény és leány élet fordulópontjaihoz igazították: a katonaságtól, a kikérőkön, menetdallamokon át, a lakodalmi vacsorákat idéző nótázásokon keresztül, egészen a lakodalmak forrás pontját adó menyasszonytáncig.
A koncert moderáló narrációját Gyönyörű Zsigmond (A magyar kultúra lovagja) vezényli, a Tőle megszokott vőfélyes rutinosággal. Énekel: Balogh Adrienn.
A zenekar tagjai:
Heit Lóri – hegedű, ének
Balogh Adrienn – ének
Gyönyörű Zsigmond – ének, köszöntők
ifj. Bíró Attila – terchegedű
Molnár Endre – harmonika
ifj. Erményi Tamás – brácsa
Erményi Tamás – nagybőgő
Táncos közreműködők:
Kecskés Gergő
Heit Rózsa Júlia
Jó szórakozást, valamint jókedvű nótázást kívánunk mindenkinek!
14.55–15.35 „Parasztbarock” – Varjos zenekar lemezbemutató koncertje
A Varjos zenekar 2003 őszén alakult Párkányban. Céljául a Kárpát-medence népi kultúrájának bemutatását tűzte ki. Elsősorban a felvidéki magyarság népzenei anyagát játssza, de a banda előadásában hallhatóak a mai Magyarország és Erdély területéről származó zenék is, melyeket a 20. századi népzenei gyűjtések, illetve maguk a tagok saját tapasztalataik alapján dolgoznak fel. A zenekar aktív résztvevője a hazai és külföldi népzenei fesztiváloknak, táncházaknak és már rendezvényeknek.
2013 végén jelent meg az első jubileumi hanghordozójuk, a Varjos zenekar, melyen öt vendégzenésszel kiegészülve szól a muzsika. Ezt követte 2018-ban a második album, Dezsavű címmel. A harmadik egész estés műsoruk a Varjos III - Parasztbarock nevet kapta, Forgatós tánczene a Kárpát-medencéből alcímmel.
A legújabb koncert programuk 2025 nyarán került bemutatásra, Erdélyi Varjak címmel. Ahogy a cím is jelzi a zene ezúttal Erdély területéről származó összeállításokból áll. Jelenleg ezzel a műsorral koncertezünk határon innen és határon túl is.
A zenekar a következő felállásban muzsikál:
Szabó Gábor „Suvi” – hegedű
Madocsai Imre – brácsa, ének
Madocsai Szilárd – fúvós hangszerek, ének
Mocsi Péter – nagybőgő
Vendégeik:
Varsányi Ildikó – prímás
Kuti Sándor – cimbalom
Az áprilisi műsorunk:
1. Kéméndi hangulat
2. Dobre tomu šuhajovi - kokavai gömöri szlovák népzene
3. Egy bojtár balladája - gömöri összeállitás
4. Felszegrock és frisse - kalotaszegi menet.
15.50–16.30 Csalóka zenekar 35 éves jubileumi koncertje
A Csalóka zenekar 1991-ben alakult, a Kodály Zoltán MMK kisérő zenekaraként. Alapító tagok: Rózsa Tibor prímás, Kelemen Zsolt brácsás és Borsodi Árpád nagybőgős. Az évek során több énekessel is dolgozott a zenekar hosszabb-rövidebb ideig.A zenekar 1998. őszénmeghívást kapottaz erdélyi Székelyudvarhelyre, hogy a Művelődési ház keretein belül akkor alakuló hivatásos táncegyüttes és színház zenekarakéntott dolgozzon tovább. A 2001-ig tartó erdélyi munkásságuk alatt az Udvarhely Néptáncműhellyel közösen 2 CD lemezt adtak ki „Műhelymunka” és „Katonák” címmel, valamint a székelykeresztúri Pipacsok táncegyüttes szervezésében megrendezésre kerülő Székelyföldi Tánctáborok CD kiadványain szerepeltek. 2001-ben hazatértek és 2002-ben az X-produkció kiadásában megjelent első önálló lemezük „Sej, haj zörög a levél” címmel. 2003-banmegjelent a „Lement a nap a szokott járásán – Dunamenti lakodalmas” című második önálló albumuk. Ez úttörő vállalkozásként hatott, hiszen a teljes kiadványvajdasági népzenét szólaltat meg az archaikus hagyományairól híres bácskai Duna mentéről.
A Csalóka zenekar azon vajdasági együttesek közé tartozik, melyek megpróbálják hitelesen megőrizni és továbbadni a magyar népzenét. A vajdasági értékek mellett a zenekar figyelmet szentel a kismagyarországi és az erdélyi muzsikának is, valamint feldolgozásokkal is próbálkozik. Idén ünneplik fennállásuk 35 évfordulóját.
A zenekar mai felállása:
- Rózsa Tibor – hegedű
- Rózsa Levente – hegedű
- Kelemen Zsolt – brácsa
- Borsodi Árpád – nagybőgő
Vendég közreműködők:
- Rózsa Kincső – ének
- Borsodi-Patyerek Orsolya – ének
- Csonka Balázs – tambura
16.45–17.25 „Régi-új Szigetköz” – Sárarany zenekar lemezbemutató koncertje
Már nagyon rég óta foglalkozunk a szigetközi zenével, a helyi tánccsoportok kísérete mellett gyakran járunk hagyományőrző együttesek, dalkörök, baráti társaságok programjaira muzsikálni, akik nagy hangsúlyt fektetnek a helyben használt dallamok, korábbi gyűjtések visszatanulására. Innen jött az ötlet, hogy kezdjük el feldolgozni a Dr. Barsi Ernő által felgyűjtött és kiadásra került (Daloló Szigetköz) dallamanyagot, hogy jó minőségű zenekaros felvételekkel segítsük ezt a folyamatot. A Daloló Szigetköz mellett a helyi gyűjtéseket, szövegeket vettük alapul, kiválogattuk az arra érdemes dallamokat, helyi változatokat. A dallamok és szövegek kiválasztásában nagy segítségünkre voltak Takács István, Dunaszigeten tevékenykedő zenész-tanár, valamint a már évtizedek óta Mosonmagyaróváron és a környékén muzsikáló Kislaptáros népzenekar gyűjtései. A zenei anyagot Dióssy Ákos hangmérnök segítségével és szakértelmével 5 nap alatt rögzítettük a stúdiójában. Erre a projektre az alap banda kiegészült Stencinger Patrikkal, aki dunaszigeti lévén hozta magával a szigetközi megszólalást. A hanganyag nem jelenik meg fizikai lemez formájában, mert úgy gondoljuk, hogy sokkal több érdeklődőhöz eljut, ha mindenki számára egyszerűen hozzáférhető helyen megtalálható. Így a Spotify és a Youtube mellett még néhány nagyobb zene megosztóra került fel 2024 novemberében a Denagyvilág Records gondozásában, itt lehet meghallgatni. Köszönettel tartozunk Dénes Júliának a mesés és kifejező borító megalkotásáért.
Fontos volt számunkra, hogy egy külső „fül” reflektáljon az elképzeléseinkre, megvalósításunkra, ezért megkértük Lakatos Miklós zenész kollégánkat, hogy segítsen a számok kialakításában. Hálás köszönettel tartozunk neki, hogy óriási zenei tapasztalatával, remek stílusérzékével, és nagyszerű tanácsaival hozzájárult annak a hangzásnak az eléréséhez, amit ennek a lemeznek elképzeltünk.
A lemez finanszírozásához pedig hatalmas segítséget nyújtott a Halmos Béla program támogatása, ez úton is köszönjük a lehetőséget.
Továbbra is szeretnénk a szigetközi gyűjtésekkel, dallamokkal foglalkozni, ugyanis még csak egy kis szeletét sikerült megmutatnunk. Nagyon sok téma van, amivel a közeljövőben bővíteni szeretnénk ezt a repertoárt. Célunk, hogy egy lemez sorozatban egyre több, itt a szigetközben használt, énekelt dallam kerüljön vissza a köztudatba. A helyi tánccsoportok, hagyományőrző csoportok jó minőségű felvételekre táncoljanak, gyakoroljanak, szélesítsék dallamtárukat valamint a „csak” hallgató közönség is élvezettel hallgathassa.
A zenekar tagjai:
Sárközi-Lindner Zsófia – ének
Stencinger Patrik – ének
Radák Márton – hegedű
Deáky Márton – klarinét, tárogat
Sárközi Áron – brácsa
Solymosi Vince – cimbalom
Dénes Ábel – bőgő
17.40–18.30 Fekete Borbála, Kovács Márton és zenekarának lemezbemutató koncertje
Közreműködik: Fekete Borbála, Kovács Márton, Kerékgyártó Gergely, Lelkes András
Fekete Borbála: Megáll az idő… (2025)
„Egy pályázat kiváló lehetőség volt számomra, hogy profi keretek között megvalósíthassak egy magyarszováti lemezt az erdélyi Mezőségről. Ebben segítségemre volt brácsán édesapám, Fekete Antal és bátyám, Fekete Márton, továbbá Kovács Márton hegedűn és Havasréti Pál nagybőgőn. Mindig is Magyarszovát volt a számomra legkedvesebb falu, mivel énekesi szempontból hatalmas kihívást jelent gazdagon díszített dalai miatt. Kiváló mesterektől tanulhatunk felvételekről is, de már több alkalommal is jártam Dezső Balázsné Kádár Erzsi néninél, akinek a hangját a legközelebbinek érzem magamhoz. Az egyik ilyen nyári szakmai kirándulás alkalmával fogalmazódott meg bennem Erzsi néni hatására, hogy össze kellene szednem a kedvenc dalokat, felvenni, majd pedig kiadni. Zömében táncdallamokat sorakoztatunk, de helyet kapott egy teljes ballada is, melyet szólóban éneklek.”
Kovács Márton: Láncszem (2025)
„Első szólólemezem megérett a megjelenésre, bár sok albumon szerepelek vendégelőadóként, mégis úgy éreztem, kell valami, ami csak rólam szól. Nagy segítségemre volt Salamon Bea mesterem, aki zenei rendezőként segítette a munkát és barátaim, Fekete Márton és Lelkes András, akik muzsikálnak velem ezen a lemezen.Minden támogatómnak ezúton köszönöm! A lemez anyaga sokszínű, a célom az volt vele, hogy szélesebb körben is megismerjék az emberek, a fiatal zenészek ésa zenét tanulók a munkámat, zenei ízlésemet a népzenén belül.A cél emellett a hitelessé válás is volt, amely az egész népzenei pályámat meghatározza. Így tehát az anyagok feldolgozását komolyan vettem és próbáltam visszaadni az eredeti hangzást, amely véleményem szerint az első mozzanatok egyike a tanulásban. A Láncszem cím arra utal, hogy zenetanárként én csak egy apró darabja vagyok a nagy egésznek, melyben megtaláltam a helyem. A népzene megtanulása és továbbadása az, ami egy folytonos, kimeríthetetlen forrás,és szerencsésnek érzem magam, hogy ez lett a hivatásom és a szakmám! A lemezről ízelítőül egy szatmári, egy mezőségi és egy kalotaszegi muzsikát fogunk előadni.”